Néhány házilag elkészíthető növényvédelmi szer
Biolevek és biokészítmények
Rengeteg betegségre és kártevőre találhatunk segítőkész növényt a természetben. A természetes anyagok segítségével csaknem mellékhatás nélkül elérhetjük az általunk kívánt hatást és nem is kerül olyan sok pénzbe. Ugyanakkor a hasznos növényeket a kertünkben is megtalálhatjuk. Ilyenek például a csalán, a zsurló, a fekete nadálytő, a fehér üröm és sok más.
A biolevek közé tartoznak a főzetek, forrázatok, hideg vizes kivonatok és az erjesztett levek.
A főzetek
Főzet készítésekhez a növényi nyers anyagot előbb felaprítjuk, és 24 órán át hideg vízben ásztatjuk, hogy a hatóanyagokat jobban kinyerhessük, majd az áztató vízben felforraljuk és hagyjuk további mintegy fél órán át kis lángon tovább buzogni. Ezután hagyjuk kihűlni, majd leszűrjük.
A forrázatok
A frissen szedett vagy szárított növényt felaprítjuk és leforrázzuk, 10-15 percig lefedve állni hagyjuk, majd leszűrjük.
Hideg vizes kivonatok
A növény kivonatok elkészítéséhez friss vagy szárított növényeket hideg vízbe kell beáztatni és 24 órán át állni hagyjuk, majd ez után leszűrjük. Ha a növényt felaprítjuk a módszer hatásosabb.
Az erjesztett levek
Annyiban különböznek a hideg vizes kivonatoktól, hogy 3-4 napig erjedni hagyjuk, majd ezután használjuk fel.
Fontosabb permetező levek
Az erjesztett csalánlé rovarűző hatású és növeli a növények ellenálló képességét. A növények gyökereihez a talajba vagy hígított formában a levelekre permetezhetjük. Levéltetvek és takácsatkák ellen hatásos.A csípős csalánkivonat a levéltetvek ellen hatásos.
A mezei zsurló főzetét kipermetezés előtt vízzel ötszörösére hígítjuk. Erős kovasav tartalmú. Ezért megelőző hatást fejt ki a gombás betegségek ellen. Ha gyorsan terjedő gombafertőzéssel állunk szemben akkor 3 naponta permetezzünk vele. Megfelelő lisztharmat ellen.
Erjesztett páfránylé vagy főzetre erdei pajzsikát és saspáfrányt használhatunk. Téli permetezőszer gyanánt hígítatlan formában használjuk pajzstetvek, viaszos pajzstetvek és vértetvek ellen. A hígítatlan erjesztett páfránylé rozsda fertőzés és csigák ellen is hatásos. Mivel a sas páfránynak magas a kálium tartalma, kálium hiány esetén ennek pótlására megfelelő.
A varádics főzetet, forrázatot vagy erjesztett levet mindenféle kártevő ellen használhatjuk, elsősorban mégis a szamóca-bimbólikasztó szamócaatkák, szederatkák , málnabogarak, levéldarazsak, rozsda és lisztharmat ellen hatásos. Hígítás nélkül télen a növényekre míg nyáron a talajra permetezzük ki. Elvirágzás után és ősszel kétszeresére hígítva használjuk.
Az erjesztett fehérürömlé és főzet tavasszal hígítatlan formában hatásos a levéltetvek és a ribiszkerozsda ellen. Továbbá hernyó- és hangyakártétel ellen is használhatjuk. Június és július folyamán a háromszoros hígításban alkalmazott forrázat levéltetvek és az almamoly ellen hatékony. Ősszel a kétszeresére hígított főzetet szederatkák ellen permetezzük ki. A hígítatlan főzettel vagy forrázattal végzett permetezés alkalmas a káposztalepke távol tartására.
A paradicsom leveleiből és oldalhajtásaiból kivonatot készíthetünk, amivel a káposztalepke rajzásának időszaka alatt kétnaponként öntözzük meg a káposztákat. Erős illatával elhárítja a lepkéket a káposztától.
Általános hatáskörű szerek mindenféle kártevő ellen a fokhagymából és hagymából készült készítmények. A hatásosság valószínűleg a magas kéntartalomnak, valamint antibiotikus, csírázást gátló anyagaiknak tulajdonítható. Készíthetünk hagyma- vagy fokhagymaforrázatot és ezt a növényekre és a talajra permetezzük ki, mert hatásos a szamócaatkák, egyéb atkák és gombabetegségek ellen.
Fokhagymából erjesztett levet is készíthetünk és tízszeresére hígítva a talajra és a fák töve köré öntözzük, ezáltal erősítjük a gombafertőzés elleni védekező képességet, elsősorban a burgonya és szamóca esetében. Használhatjuk keverve más levekkel.
Atkák és egyes gombás betegségek ellen készíthetünk erjesztett levet hagymahéjból és zöld hengeres hagymalevelekből. Hatásos a paradicsom és a burgonya alternáriás betegségére.
Nagyon hatásos szer a kvassziafőzet, amelyet a Quassia amara-ból állítunk elő, és hígítatlan formában a növényekre permetezünk. A szer gyomor- és maróméreg valamennyi kártevő számára, tehát széles hatáskörű.
Nem növényi eredetű anyagokból készült készítmények
Ilyenek a kenőszappanoldat, a denaturált szeszoldat, a kénmájoldat, a vízüveg, és különböző természetes eredetű porok.
A kenőszappanoldat 2%-os töménységben készül, úgy hogy káliszappant oldunk fel forró vízben, és főleg lágy bőrű rovarok ellen használjuk, mert eltömi a lélegzőszerveiket és a külső bőrfelületet is megtámadja-ezek pedig elszáradnak a napon. Takácsatkák ellen hatásos például.
A denaturált szesz-szappan-oldat, ami kenőszappan oldat és alkohol keverék, hatásos a levéltetvek, mindenekelőtt a gubacs-, a pajzs- és a vértetvek ellen, mivel az agresszív oldat az állatok védőrétegeit támadja meg.
A kénmájoldatot úgy készítjük, hogy Hepar sulfurist- amely kén és hamuzsír, azaz káliumkarbonát, keveréke vízben feloldunk. Hígítatlan formában permetezzük ki és gombafertőzés ellen használható. Ilyenek a varasodás, levélfoltosság, lisztharmat.
A tejes permetlevet használhatjuk, amelyet 4 liter tejjel és 2 liter vízzel készítünk, a paradicsom- és a burgonyavész fertőzésre.
A vízüveg, ami a kovasavas kálium-vagy nátriumszilikát, kipermetezésével a növények levélfelszínét erősíthetjük a gombák spóráinak bejutása ellen. Használhatjuk a gyümölcsfák téli permetezéséhez, nyáron a gyümölcsfák és a szőlő gombásodást megelőző permetléhez keverhetjük hozzá. Napfénynél nem szabad vele permetezni, és szemirritációt okoz.
Használatosak továbbá különböző por formájú szerek is. Ilyen a kőzetőrlemény, az algamész és a fahamu.
A kőzetőrleményt harmattól nedves növényekre szórjuk. A finom por a tetvek, szőlőmolyok és a gombás megbetegedések ellen nyújt megelőző védelmet, mivel eltömi az apró testnyílásokat, mindenekelőtt a lágy bőrű rovarok lélegzőszerveit. A testszelvények közé finom kvarckristályok kerülnek, amelyek fájdalmasan dörzsölik az állat bőrét, és azok mozgásképtelenné válnak és éhen pusztulnak. Ha az őrleményt a saláta és uborka ágyás köré szórjuk védelmet nyújt a csigák ellen, azonban csak száraz időben nyújt kellő védelmet.
Az algameszet ugyancsak közvetlenül a növények levelére szórjuk. Ez az anyag serkenti a növények rovarokkal és gombás fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét, különösen a varasodás, a lisztharmat, a rothadás, a burgonyabogár, a hagymamoly és a földibolha ellen. Vigyázat, mészre érzékeny növényekre ne használjuk.
A fahamut kora hajnalban a harmatos növényekre hintjük. A tetvek ellen hatásos és a csigákat is távol tartja a növényektől ha a talajra hintjük ki.
Mechanikai védekezés
Mechanikai védekezésben segédeszközöket használunk, mint például a csapdát, hálót, enyvgyűrűt, stb.
A csapdákat széles körben használjuk pockok, csigák és más kártevők ellen. Csigák ellen nagyon hatásos a sörcsapda, melyet úgy készítünk, hogy a talajba süllyesztett tálakba sört töltünk.
A hálok a madarak ellen nyújtanak védelmet a gyümölcsfákon és a bogyótermő cserjéken.
Az enyvgyűrűket a fák törzséhez erősítjük védelmet nyújtván a fákat járó rovarok ellen, például a téli araszolók.
Megoldást nyújthat az a módszer is, hogy a nagyobb testű rovarokat kézzel összegyűjtjük és megsemmisítjük.
Kellő védelmet nyújtanak még a színcsapdák és a feromoncsapdák.
A természetes anyagokból előállított permetező-és porozószerek mellett élő segítőtársakat is beszerezhetünk a kereskedelemben. A hasznos állatok most már postán is rendelhetők vagy akár megvásárolhatók szakkereskedésekben is. Elsősorban a zárt terekben, üveg- és fóliaházakban használhatók ezek a parányi falógépek. A fátyolkákat a szabadba is kihelyezhetjük. Az alábbi hasznos állatokat tenyésztik és árulják természetes ellenségként:
· parazita gubacsszúnyogok (Aphidoletes aphidimyza, Aphidius colemani, aphidius ervi) levéltetvek ellen
· liszteskerontó fémfűrkész (Encarsia formosa) üvegházi molytetvek ellen
· ragadozóatkák (Phytoseiulus persimilis) takácsatkák ellen
· közönséges fátyolka (Chrysopa carnea) levéltetvek és más lágybőrű rovarok ellen
· parazita fonálférgek (Heterorhabditis) a barázdás gyalogormányosok ellen
· Cryptolaemus montrouzieri katicabogár a pajzstetvek ellen
· Amblyseius degenerans, Amblyseius cucumeris atkák tripszek és takácsatkák ellen
· kétpettyes katicabogár (Adalia bipunctata) levéltetvek ellen
· Macropholus caliginosus ragadozó poloskák a liszteske és takácsatka ellen
· Bacillus thuringiensis baktériumok a lepkehernyók és a burgonyabogár lárvái ellen
A gombák ellen is védekezhetünk más gombákkal.A botritiszes betegségek esetén annak antagonistáját a Trichoderma gombát alkalmazhatnánk sikeresen, ha lenne belőle beszerezhető készítmény.
A fehérpenészes rothadás elleni biológiai védekezés eszközéül a talajban természetesen előforduló antagonista gombafajok szolgálhatnak. A biológiai gombaölőszer, amely a Sclerotina legaktívabb antagonistáját, a Coniothyrium minitans gombafaj spóráit tartalmazza.
Annak ellenére,hogy a biológiai védekezés óvja a környezetet mégis a megelőzés mindig jobb, mint a permetezés. Tudatosítanunk kell, hogy ha védekezni lehet valami ellen azt nem szükségszerű leküzdeni, ezért mindig arra kell törekednünk, hogy olyan egészséges körülményeket teremtsünk a növények számára, hogy azok ellenállóak legyenek a káros hatásokkal szemben , mivel a legtöbb kártevő és kórokozó gyengeségi parazita és csak ott képesek támadni ahol gyenge pontokra bukkanak. Ilyen gyenge pontok például a túltrágyázott növények duzzadt szövetei.
A megelőzés több intézkedésből áll:
· a jó talajápolás az alapja az egészséges, erőteljes növekedés
· a vegyes kultúrák, abban segítenek, hogy távol tartsuk a kártevőket, a kultúrnövények pedig edzetten és ellenállóan fejlődjenek. Ezzel szemben a monokultúrákban a kártevők kedvező feltételek mellett szaporodnak.
· a harmonikus trágyázás harmonikus fejlődést biztosít. A túltrágyázás ugyanúgy legyengíti a növényeket, mint a tápanyaghiány. A kiegyensúlyozott tápanyagellátás alapfeltétele az egészséges fejlődésnek.
· a megfelelő tenyészhely ugyancsak fontos szerepet játszik a jó fejlődésben.
· az egészséges vetőmag és megfelelő fajta kiválasztása kezdettől fogva jó előfeltételeket biztosít a növények erőteljes fejlődéséhez.
Alma pongyolában
Hozzávalók:
- 1 evőkanál liszt
- 1 tojás
- 2,5 dl sör
- olaj
- alma
- vaníliás cukor
- kevés rum
Elkészítés:
A lisztből, a tojássárgájából a sörrel és egy kávéskanál olajjal tésztát keverünk, majd óvatosan beletesszük a tojás felvert habját is. Az almát meghámozzuk, kiszedjük a magházat, karikákra vágjuk, esetleg egy kevés rummal meglocsoljuk. Az almát a tésztába mártjuk, és forró olajban megsütjök. Papírra szedjük, hogy felszívja a felesleges zsiradékot, és vaníliás cukorral meghintve melegen tálaljuk.
Dorseti-i almatorta
Hozzávalók:
- 40 dkg liszt
- 20 dkg vaj
- 1 kg alma
- 1/2 csomag sütőpor
- 4 tojás
- 20 dkg porcukor
- 1 citrom
- 10 dkg mazsola
- fahéj, szegfűszeg ízlés szerint
Elkészítés:
Az almákat megpucoljuk, négybe vágjuk, és a magházat kiemelve felszeleteljük. Meglocsoljuk a fél citrom levével, és félretesszük. A mazsolát beáztatjuk langyos vízbe.
Egy nagy edénybe tesszük a lisztet, a sütőport, a porcukrot, az őrölt fahéjat és az őrölt szegfűszeget. Hozzáadjuk a citrom reszelt héját és a puha vajat. Elmorzsoljuk. Belekeverjük az almát és a lecsepegtetett mazsolát. A négy tojást egy tányérban sárgájával együtt felverünk, mintha rántottát készítenénk, és a lisztes keverékhez adjuk, összekeverjük. Ezt a kissé tömör tésztát egy kivajazott, lisztezett tortaformában kisütjük kb. 45-50 perc alatt.
Nagyon finom és különleges.